Anyával megterveztük, hogy ma körbeterkerjük a Balaton keleti medencéjét. És lőn. Reggel 7-kor vágtunk neki Almádi-Fűzfő irányába az útnak. Élénk erős északi vagy északkeleti szél fújt, hűvös, de nagyon kellemes környezetet biztosítva a kerékpározásnak. Almádiba 100 perc alatt értünk oda (anya csak középállásban tekergette a biciklijét). A keleti parton kicsit elkóboroltunk a bringaútról, de sikerült visszatalálnunk időről időre. Fűzfőn bekukkantottunk még nyitás előtt a gyönyörű strandjukra. Kenesén lementünk a partra, a Bezerédy strandra. Aligán is eljöttünk a Bercsényi strand bejárata mellett. Érdekes volt onnan felgyalogolni meredeken a körforgalomhoz. Az ott álló szoborról kiderült, hogy a a háborús Margit vonalnak állít emléket. Eszembe jutottak olvasott tanulmányaim a II. világháború utolsó felvonásáról, a Balaton – Székesfehérvár közötti német harckocsi ellentámadásról és hatalmas harcokról …

A körforgalom elhagyása utáni következő utcán befordultunk a tó felé. Aliga hétvégi házai között magasan a tó fölött haladtunk szűk, csendes utcácskákon. Kilátni a tóra csak nagy ritkán lehetett. VilágosVégül Világosra megérkezve találtunk egy szép kilátót pihenő padokkal, ahol a fáradt vándor pihenőhelyet találhatott magának, hogy a szép kilátásban gyönyörködhessen. Jóval odébb, a település központjában a vasút fölött értünk a löszfal tetején kialakított hatalmas közparkba. Innen páratlan kilátás nyílik az északi partra, Tihanyra, a Csőre és a déli part ívére Szántódtól Szabadiig. Tényleg páratlan látvány!

Világos után aztán az út levezet a tópart közelébe. Az Aranypart utcáján lehet továbbhaladni Siófok felé. Itt fényképezgettem a mobillal az egyik érdekes, régi kerítést, amikor Borda Jóska barátom telefonja ért utol. Váratlan-szomorú hírt hozott: a kenesei baráti kör egyik rangidőse, barátunk, Molnár Józsi bácsi meghalt. Két hete, a tihanyi kiállításról hazajövet találkoztunk vele anyával és Mamival, amikor hazafelé jövet betértünk Jóskáékhoz … szokásosan kedves, évődő és szeretetre méltó volt. Vásárlás közben érte az elmúlás. Összeesett, itthagyott minket, elment. Hogy vele történik ez, legkevésbé erre számítottunk ...

*****
Ilyen előzmények után értünk be Siófokra, pontban délben. Megéheztünk, így a parti üzletsor egyik étkezdéjében meg is ebédeltünk. Rántott hekk, sör, kávé verte el éhünket. Ennek utána kigurultunk a kikötő melletti parkba kicsit ejtőzni.

... ez itt a Sióóóóóó!Gyönge fél óra láblógatás után tovább indultunk. Lefényképeztük a halászok szobrát a parton, majd magunkat a Sió hídjánál. Zamárdi tópartKanyarogtunk az Ezüspart utcácskáin, nosztalgiáztunk az üdülőnél, ahol '89-ben, a rendszerváltás napjait éltük végig a csimotákkal nyaralva. Már messziről láttunk pár szörföst és egy raj sárkány-szörföst (kite-surf), amint a friss szélben fel-alá vágtattak partközelben.klasszikus toalett Ez volt velük első találkozónk, korábban még sosem láttunk ilyent, még fényképen sem. Elbűvölve néztük rohanásukat és hatalmas szökkenéseiket: 5-6 méter magasra is fel-felugrottak alkalmanként! Parti gyülekezőhelyükön oda is mentem egy fiatal sportemberhez és megkérdeztem, mi fán terem ez az egész? Kite-surfnek hívják a sportágat, mondta és www.surfstation.hu címen találhatók részletek róla. Az ugrásokra megjegyezte, hogy ennél magasabbra is ugranak néha. A széltől függ, hogy tudnak-e elcsípni megfelelő feláramlást. Ugrás közben a sárkány kormányzásával tudják biztosítani, hogy puhán ereszkedjenek vissza, ne lezuhanva verjék oda magukat! Anyával el vagyunk bűvölve, hogy tudnak cirkálni, ugrani, rohanni! kite surfök a távolbanMeg kell tanuljam ennek az alapjait, ha másért nem, hogy majdani fiú unokáimnak át tudjam adni ezt a tudást! Fantasztikus dolgok ezek!

Utunk során rengeteg építkezést és eladó házat láttunk. Az egész tókörnyék a szezon előtti felkészülés jeleit mutatta. Sok helyen láttuk-hallottuk építkezés-kalapálás jelét, hangját. Zamárdi maradék részén átgördülni már gyerekjáték volt: a nyitott vízpart a morajló vízzel mindig visszahívott minket. A szántódi bekötőutat távolról felismertem. A révnél ettünk egy fagyit, megvettük jegyünket és árnyékban vártuk a négyórás kompindulást. A kompra még egy biciklis hölgy ballagott fel előttünk. A hajóstiszt kérésére mi biciklisták elöl gyülekeztünk a baloldali kikötőbika mellett. Anyátokkal fényképezéshez készülődtem, amikor a biciklis hölgy egyszercsak harsány „Füzipetiiiiiiii … „ kiáltást hallatott. Vitorlás-fotós barátunk, Jankó Virág volt az. a kompon VirággalÖrömmel köszöntöttük egymást. Ő Földvárról érkezett, ahol csillaghajósok gyülekeztek versenyre. Jóízű beszélgetéssel töltöttük ki átkelésünket Tihanyba. Virág javasolta, hogy látogassuk meg a sajkodi strandot!

Kikompolás után elváltunk: Virág a parti úton ment, mi meg az Apátság felé, a hegynek vettük az irányt. Hazafelé jövet kitértünk a külső tó partjára, ahol egy árnyékos fa alatt megettük maradék uzsonnánkat, úgy indultunk csak tovább. Füredre érve megálltunk egy kis vásárlásra, majd vizet vettünk a Szívkórház előtt a Kossuth-forrásból. A körút megtételének sikerétől büszkén, jó színben és kellemes közérzetben értünk haza.

Este még úsztunk egyet, azután összeszámoltuk: kb. 75 km utat tettünk meg. Megerőltetés nélkül, kényelmesen. Jó játék ez a kerékpározás!