Indítás > , megállítás || . A dalok véletlen sorrendben jönnek. A hangerő is igény szerint változtatható. Visszaemlékezésem alább (Ratkós kortársaimnak és az érdeklődőnek ajánlva ...)

Néhány emlékezetes dal tizenéves korunkból -mind ismeritek-, amelyek ma is bennünk, velünk vannak.

Visszaemlékszem a 60-as évek elejének hangulatára, akkor kezdtem az iskolát. Az iskolával nem is volt baj, csak a háttér díszletek! Szürkeség, reményvesztettség. Málló falak, rozsdásodó korlátok, ablakkeretek. Lövésnyomok a falakon sok helyen Budapesten. A rádióból Németh Lehel, Sárosi Katalin, Záraiék bús nótái rémlenek fel. Minden egyhangú volt, maga a kilátástalan örökkévalóság részei voltunk. Persze, nyolcévesen nem fogalmaztam ezt meg szavakban, de valami ilyen életérzés dereng. Ráadásul 63 novemberében a Kennedy gyilkosság híre ért hozzánk ... Meg voltunk riadva rendesen azokban a napokban, nem tudhattuk mit hoz a jövő ... !

Aztán az egyik tavaszon hír jött a KI MIT TUD-ról. A házban egy-két szomszédnak akkor már volt TV-je. Jeles események idején zsámolyos zarándoklatban gyülekeztünk náluk megnézni a híreket, filmeket. Nővérem barátnőinek orsós magnóján meg "kintről" hozott számok szólaltak meg. Teljesen új hangot, színt hoztak az életünkbe. Oh Carol, Mary Lou, és a többiek, vérpezsdítő volt a tizenéves fülnek. Áldom drága nővérem, hogy az ő uszályában siheder fiúként idejekorán hozzájutottam ezekhez ...

Később besettenkedtek a vasfüggöny alatt az első Beatles szalagok és kezdtek sorjázni a többiek. Egyszer csak megszólalt a rádióban "a Komjáthy", és ezen a "hivatalos" csatornán megindult egy zenei virágzás, amely lavina méreteket öltött. Annyi lett a szürkeségnek. Animals, Kinks, Rolling Stones, Dave Dee-ék, Cream, Herman's Hermits, Manfred Mann, Bee Gees, Simon & Garfunkel -közbevetőleg; ismert-e a kedves magyar Olvasónak, hogy Paul Simon magyar zenész szülők gyermeke?! Deresedő fejjel én is csak nemrég tudtam meg!-, Janis Joplin, Hendrix, Crossby-Stills-Nash & Young, Led Zeppelin, Pink Floyd, és még ki tudja hány együttes, jobbnál jobb zenészekkel! Minden évszak, minden hónap újabb és újabb emlékezetes muzsikákat, dalokat hozott.

Ebben a fantasztikus zene-virágzásban -lehet bátran így fogalmazni!- gyorsan megtalálta minden fiatal a maga stílusát, együttesét, énekesét. Az egyes bandarajongók összetartottak, név szerint ismerték kedvenceiket. Nagyjából '67-ig még király lehetett az, aki fényképet (!) is tudott szerezni róluk. Emlékszem, eléggé pontosan tudtunk például Paul McCartney és barátnője eljegyzéséről, hogy aztán szakításuk jól felkavarja a kedélyeket köreinkben is! A körülményeinkhez képest tényleg követtük a rockvilág fejleményeit. Mindezt úgy kell elképzelni -gyerekeinknek és a fiatalabb generációnak említem-, hogy akkor csak vonalas telefon volt, a városon kívülre menő hívást interurbán-nak hívták, kézi-vezérléses volt és gyakorta órákba telt, mire összejött a kapcsolat. Egy TV-, két rádiócsatorna működött, utazni csak a keleti blokkban lehetett, azt sem mindenkinek! (Nóra zongoraprofesszora mondta egyszer, hogy Bach muzsikájának jelentőségét is korába visszahelyezve lehet igazán felfogni. A nép akkor reggeltől estig dolgozott a földeken. Vasárnap reggel elmentek a templomba, ahol megszólalt egy Bach mű: ez volt "a zene" az emberek életében ... Elképzelhetjük, mit jelenthetett számukra egy ilyen hatalmas hangzás a templom zárt terében, a csöndes hétköznapok után!) Ahhoz képest mennyit változtak a körülményeink is negyven év alatt!

Itthon pedig megalakult az Illés, az Omega, a Metró és a Hungária. De az már egy más rész ... . Nekünk nem kevesebb, de az én fejemben és szívemben egy más zenei erőtér ...

Az évtized végére egész másképp ragyogott a nap a tizenévesnek. Kinyílt a világ visszavonhatatlanul, valami új kezdődött ... ahogy George Harrison énekelte a Beatles-szel: "Emelkedik a nap!" Here comes the sun

Hát ilyen emléket őrzök. Philip Sudo, a Zen Gitár-ban azt mondja, minden ember szívében él pár dal, amit szeretne elénekelni. Kortársam, aki erre jár, jöjjön, hallgasson bele ezekbe! Biztos talál itt párat a kedvenceiből. Talán újraélhetjük kicsit fiatalságunkat, a "gyönyörű" 60-as évek a hangulatát !

Ez az első nótalista, amelyet interneten valaha is készítettem. Elkészítéséhez Szakonyi Zoltán szíves útmutatását élvezhettem. Hálám és köszönetem itt is kifejezem felé. A sor végén van pár dal a hetvenes évek elejéről. Azért szerepelhetnek mégis itt, mert kedvelem őket, és letagadhatatlan gyökereik a hatvanas évekbe nyúlnak.